A BALTI ÁLLAMOK MEGSZÁLLÁSÁT KÖVETŐEN A SZOVJET HATALOM 75 ÉVE KEZDTE EL A BÉKÉS LAKOSSÁG TÖMEGES DEPORTÁLÁSÁT


2003Az Európai Parlament strasbourgi székhelyén emléktábla hirdeti, hogy 1941. június 14-én kezdődött el az észt, a lett és a litván polgári lakosság tömeges deportálása Szibériába, illetve a szovjet birodalom távol-keleti vidékeire. A balti országok európai parlamenti néppárti képviselőcsoportjai az erőszakos kitelepítések 75. évfordulójáról emlékeztek meg június 8-i rendezvényükön.

Tunne Kelam észtországi képviselő megnyitó beszédében a korabeli tragikus események történelmi hátterét ismertette. Az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop paktum felhatalmazása alapján a Szovjetunió 1940 júniusában szállta meg és kebelezte be az alig húszévi függetlenségnek örvendő három balti országot, majd egy évre rá mintegy 50 ezer osztályellenségnek és ellenforradalmárnak nyilvánított lakosukat száműzte a Gulag világába, megfosztva őket szabadságuktól, elemi emberi jogaiktól és vagyonuktól. A deportáltak több mint fele sohasem tért vissza a munkatáborokból. A kitelepítések a későbbiekben is folytatódtak.

Sandra Kalniete lettországi képviselőnő kora gyermekkorát töltötte az egyik szovjet munkatáborban. Saját sorsát megszenvedve vált a totalitárius kommunista diktatúra elleni küzdelem elkötelezett élharcosává. Visszaemlékezésében emberiség ellenibűncselekményként aposztrofálta a kicsiny balti államok népei ellen elkövetett, megsemmisítő szándékú kommunista rémtetteket.
Algirdas Saudargas litván képviselő gyermekkorából ráruházott, „örök adósságának” nevezte a kommunista múlttal való nyílt szembeszállást, és valamennyi kelet- és közép-európai parlamenti képviselő „közös adósságának” tartotta a totalitárius hatalmak elleni, megalkuvás nélküli fellépést.
Jerzy Buzek volt miniszterelnök, az EP előző elnöke a lengyelek kommunizmus elleni küzdelmét és népének két totalitárius diktatúra – a nácik és a szovjetek – általi meghurcoltatását idézte fel. Alojz Peterle, az önálló állami létét éppen ezelőtt 25 évvel kivívott Szlovénia első kormányfője szintén a totalitárius rezsimek brutális elnyomását többszörösen megszenvedett népek szolidaritásának szellemében szólt az egybegyűltekhez, az egyesült Európa értékközösségében jelölve meg a még ma is kísértő közös múltból kivezető utat.
Alkalmi beszédében Tőkés László erdélyi képviselő az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékeztetett. A magyarság mind a II. világháborút, mind a forradalom leverését követően megszenvedte a szovjet megszállást és a tömeges deportációt. Az erdélyi magyarok ugyan nem vehették ki részüket a szabadságharcból, mindazáltal a kommunista megtorlás őket is éppen úgy sújtotta, mint magyarországi testvéreiket – mondotta a néppárti képviselő, a volt szovjet birodalom elnyomott népeinek sorsközösségében fejezve ki szolidaritását a balti országok képviselőinek.
A felemelő megemlékezés az emléktábla megkoszorúzásával ért véget.

MÁÉRT

MTI KMS

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: