A gyilkos gombafelhő – 1945 augusztus 6.

Ma emlékezik a világ egy Japán város pusztulására. Nagaszakiról az első dolog, ami az embernek eszébe jut az, az 1945. augusztus 9-ei Japánt sújtó második atomtámadás. Az amerikaiak ezen a napon dobták le Fat Man névre keresztelt atombombájukat. Eredetileg nem Nagaszaki, hanem egy másik város, Kokura volt a célpont, de Kokura fölött felhős volt az ég.

Az emberiség történetében kétszer használtak „élesben” atomfegyvert. A második világháborúban az Egyesült Államok dobott atomfegyvert két Japán nagyvárosra Hirosimára és Nagaszakira.

hirosima2

 

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka atombombát dobott Hirosimára. Japán térdre kényszerítésére az Amerikai Egyesült Államok először vetett be nukleáris fegyvert. Harry S. Truman amerikai elnök adta ki a parancsot, hogy a japán városra dobják le a csak napokkal korábban elkészült új atombombák egyikét. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló maghasadás elvű, 15 kilotonna hatóerejű atomfegyver volt. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává változtatta Hirosimát.

Az atomtámadás 140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében, amely ma is érezteti hatását. Hogy még súlyosabb legyen a helyzet, a hiroshimai orvosok és nővérek több, mint 90%-a életét vesztette a támadásban, mivel a kórházak mind a belvárosban helyezkedtek el, ahova a bombát ledobták, így nem is maradt senki, aki a sérülteket szakszerűen elláthatta volna.

hirosima_elott_utan_01

 

1945. augusztus 9-én Nagaszakit pusztító atomtámadás érte: az amerikaiak a Fat Man nevű bombát dobták a városra. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést. A ledobott atombomba 1 km-es körzetben mindent megsemmisített maga körül. 75.000 ember halálát közvetlenül a bomba, körülbelül ugyanennyi ember halt meg később a robbanás utóhatásaiba. A várost a háború után szerencsére újjáépítették, habár a városkép ma már nem ugyanolyan, mint amilyen a háború előtt volt.

epicentrum5

 

A japán vezetés Hirosima és Nagaszaki után ráébredt, hogy a pusztításokat nagy valószínűséggel atombombák okozták, ami teljesen sokkolta őket, hiszen nem gondolták, ennyire élen járnak az amerikaiak a nukleáris fegyverkezésben. A hirosimai támadás után 16 órával Truman amerikai elnök nyilvános bejelentése megerősítette gyanújukat: “16 órával ezelőtt egy amerikai repülőgép bombát dobott Hirosimára. Ez egy atombomba volt”, hozzátette “ha Japán nem fogadja el feltételeinket, pusztító eső fog hullni az égből, olyan amilyen még soha nem volt a Földön”.

hirosima_atom2

 

Truman elnököt sokan támadták döntése miatt. Peter Kuznick a washingtoni Amerikai Egyetem Nukleáris Tanulmányok Intézetének vezetője a robbantást nem csupán háborús, de “emberiség ellen elkövetett bűntettnek” nevezte. Kutatásai rámutattak, hogy három nappal Hirosima előtt egy találkozón Truman elismerte, hogy Japán “a béke útját keresi”. Politikai tanácsadói nem találták szükségesnek a bombázást. Az elnököt azonban nem lehetett meggyőzni, sokan ennek okát abban látják, hogy Truman számára “a Szovjetunió sokkal fontosabb volt, mint a második világháború befejezése”, vagyis az atombomba a hidegháború kezdőrúgása akart lenni. Mindenesetre három nappal a hirosimai támadás után, augusztus 9-én Nagaszakiban egy második atombomba is földet ért. A “Kövér ember” nevű szerkezet újabb 80 ezer fő halálát okozta. Habár az első atomtámadás viták keresztüzében áll, azzal valóban kevesen értenek egyet, hogy ez a második indokolt volt.

hirosima1308_02

 

Meglepő eredményt hozott azonban egy nemrégen készült közvéleménykutatás: az amerikaik többsége szerint szükséges volt az atomtámadás. A megkérdezett 2409 fő közel kétharmada értett egyet, és csupán 22 százaléka ítélte az amerikai elnök döntését. A támogatottság főleg az idősek körében magas. Az 55 év felettiek háromnegyede találja úgy, hogy az atombomba ledobása elkerülhetetlen volt. “A szavazók, akik még emlékeznek a második világháború borzalmaira és a hidegháború nukleáris félelmében nőttek fel, támogatják a trumani döntést. A fiatalabbak azonban, akik kevesebbet tudnak ezekről az eseményekről, elutasítják az atomtámadást” – nyilatkozta a felmérést végző Quinnipiac Egyetem Közvéleménykutató Intézetének vezetője.

1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

forrás: Patacsi Pilvax

 

 

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: