Fidesz: A népszavazást következetesen elutasítjuk! – Ja, nem, inkább következetesen kiállunk mellette!

Változnak az idők

Zseniális összeállítást közölt az Alfahír a Jobbik kvótaügyben javasolt népszavazását tavaly még határozottan elutasító Fideszről. A cikk épp egy fél éve jelent meg, aktualitásából azonban mit sem veszített. Sőt!

Bizony, érdemes végignézni, mi volt a Jobbik, és hogyan változott a Fidesz álláspontja a kvótaügy kapcsán a népszavazásról és alkotmány-módosításról.

“Népszavazásra álláspontunk szerint nincs szükség”

Elöljáróban: a Jobbik 2015 őszén kezdeményezi az alkotmány-módosítást annak érdekében, hogy kvótaügyben is lehessen népszavazást tartani. A párt ezt többször be is terjeszti, mivel – nyilván kitalálják – a kormánytöbbség következetesen lesöpri azt az asztalról, még napirendre sem engedi vetetni.

Ám nem is ez az izgalmas, hanem a fideszes képviselők és kormánytagok szájából elhangzó vélemények. Változik a világ, no.

2015. SZEPTEMBER 21.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapján, szeptember 21-én Vona Gábor a miniszterelnök napirend előtti felszólalása kapcsán első alkalommal vetette fel a népszavazás kérdését.

“Mindenféle módon meg kell akadályozni a kvótarendszer bevezetését, most is és a jövőben is. Azt gondolom, ha ez nem történik meg, akkor egy lehetőség van, népszavazást kell tartani Magyarországon vagy akár európai uniós szinten, de meg kell akadályozni a kvótarendszer megvalósulását. Mert, ahogy miniszterelnök úr is mondta, a magyar társadalom nem kér a migránsokból. Ha pedig Európa erre rákényszerít bennünket, akkor nekünk ezt el kell utasítani. (…)  Ne féljünk ettől a népszavazástól, ne beszéljünk rébuszokban, hanem tűzzük ki a célt!”

Orbán Viktor viszontválaszában nem reagált a népszavazási kezdeményezésre.

bb_l4216-800x533

 

2015. NOVEMBER 9.

Z. Kárpát Dániel napirend előtti felszólalásában ismét felvetette a népszavazás kérdését.

“Jobbik egy nagy fokozattal erő­sebb eszközt javasol a kormányzat számára, egy olyan országos népszavazás tartását, amelynek értel­me egészen egyértelmű. A kérdés az lenne, hogykíván-e Magyarország érintett polgára bármilyen eszközzel hozzájárulni idegen emberek ide történő letelepítéséhez, itt tartásához, és kívánja-e adni a nevét ahhoz, hogy adott esetben Magyarország arcu­latát ilyen módon próbálják kívülről átrendezni (…) Mi elutasítunk minden kvótaszerű megoldást, de azt mondjuk, hogy egy egyszerű aláírásgyűjtés vagy nemzeti konzultáció helyett egy országos nép­szavazás közvetlen ereje kellő legitimációs erőt adhat ahhoz, hogy Magyarország mindenkori kormánya kimenjen Brüsszelbe, letegye az asztalra azt a több millió elutasító aláírást, és olyan kedvező pozíciókat érjen el Magyarország számára, amilyen pozíciókat ez az ország érdemel (…) Vannak jogi dilemmák, amelyek azt a kérdést teszik fel, hogy lehet-e a kvótaszerű kérdésekről egyáltalán népsza­vazást tartani, jelenlegi vagy leendő nemzetközi szerződés tartalmát illetően lehet-e kikérni ezt a véleményt közvetlenül. A Jobbik most azért nyújt be egy alaptörvény-módosítást, hogy ezeket a jogi aggá­lyokat, dilemmákat eloszlassa, és minden tekintet­ben lehetővé tegye azt, hogy Magyarország polgárai közvetlenül véleményt tudjanak nyilvánítani arról, hogy kivel osztják meg az udvarukat, kit engednek be a portájukra (…) A Jobbik alaptörvény-módosítás tekintetében Apáti István és Vona Gábor kezdeményezésére, ötletére módosítaná a 8. cikk (3) bekezdését, az országos népszavazás tartásáról szóló részt, akkor konkrétan megjelölné, hogy a migrációs válsághelyzet kapcsán tenné ezt.”

 

Kontrát Károly és a kilencmillió aláíró

Z. Kárpát Dánielnek Kontrát Károly, a rendőrségi bikkfanyelv örök bajnoka válaszolt, csak kicsit a számokba kavarodott bele.

“Ebben az évben nemzeti konzultációt tartottunk, és a nemzeti konzultáción közel 9 millió (sic!) ember mondott véleményt arról, hogy meg kell védeni a határokat, meg kell védeni az országot, és ezt hajtottuk végre. Ez idáig mindent megtettünk annak érdekében, úgy, ahogy mondtam, hogy megvédjük az országot. Tehát külön népszavazásra az álláspontunk szerint nincs szükség. Ez a népszavazás megtörtént” (tudniillik, ez volt a konzultáció – a szerk.).

bb_l4476_0-800x533

 

2015. NOVEMBER 16.

A párizsi terrortámadás és hatása természetesen az Országgyűlés munkáját is befolyásolta. Vona Gábor, Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva ismét felvetette az ügydöntő népszavazás kérdését:

“Amikor a múlt héten a Fidesz nevében Kósa Lajos frakcióvezető úr egy aláírásgyűjtést javasolt a kvótarendszer ellen, akkor mi a pártpolitikai érdekeinket félretéve jeleztük, hogy támogatjuk ezt a javaslatot. De azt is észre kell venni, hogy péntek óta, november 13-a óta az idő, a történelem túllépett ezen az aláírásgyűjtésen. Sokkal erőteljesebb eszközre van szükség abból a célból, hogy Magyarország a saját érdekeit megfogalmazza és megüzenje Brüsszel felé. A Jobbik természetesen támogatja a bírósághoz való fordulást is, de csak egy ügydöntő népszavazás lehet az, ami igazán megüzeni Magyarország véleményét. Az ehhez szükséges alkotmányos kereteket meg kell teremteni, és a Jobbik a múlt héten ez ügyben beadta a javaslatát. Miniszterelnök urat és a Fideszt arra kérem, hogy támogassa az ügydöntő népszavazás lehetőségét, hogy a mindenkori magyar kormányt a magyar társadalom valóban fel tudja hatalmazni arra, hogy se kvóta, se visszatoloncolás nem kell Magyarországra.”

A Jobbik elnöke, miután a Fidesz lesöpörte az asztalról a népszavazást lehetővé tevő alkotmány-módosításra vonatkozó jobbikos javaslatot:

“Maga Gulyás Gergely is elmondta itt a fölszólalásában, hogy lényegében a kormánynak nem is kellett volna megkérdeznie most az Országgyűlést, de ő éppen úgy tartotta a fontosnak, illetve a Fidesz, hogy most erről beszéljünk az Országgyűlésben, kérjük ki a parlamentáris demokrácia értelmében és szépsége által az ellenzéki pártok véleményét is, hogy minél nagyobb felhatalmazás legyen. Öröm volt egyébként hallgatni ezt. Félreértés ne essék, örülünk annak, hogy erről az álláspontunkról itt most még pluszban tudunk beszélni, de annak örülnénk igazán, ha más esetekben, más kérdésekben is ez a fajta nagyvonalúság, a parlamentáris demokrácia iránti alázat megnyilvánulna. Például megnyilvánulhatott volna a mai napon akkor, amikor a Jobbik népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos alaptörvény-módosításunkat szerettük volna az Országgyűlés elé tárni, benyújtani, behozni ide az Országgyűlés ülésére, de önök ezt lesöpörték az asztalról. (…) Még egyszer arra kérem önöket, és próbálok a józan eszükre és a jogos félelemérzetükre alapozni, hogy gondolják meg a népszavazás lehetőségét, az ügydöntő népszavazás lehetőségét, mert ez lehet egy olyan eszköz, amivel egyértelművé tesszük Magyarország álláspontját, és a mindenkori magyar kormány mozgásterét meghatározzuk a kvóta és a visszatoloncolás kérdésében. (…) Erre a népszavazás a legjobb eszköz, és hogyha Magyarország ebben először tud ebben áttörést megvalósítani, akkor talán más országok is fölbátorodnak, más országokban is lehet népszavazás, és akkor végre az Európai Unió józan többsége a történelem szemétdombjára küldheti a kvótajavaslatát”.

Németh Szilárd, a Nemzet rezsibiztosa szerint a népszavazás ugyanakkor jogilag aggályos, ráadásul nem is szükséges:

“Gyakorlatilag a magyar társadalom 90-95 százaléka támogatja a határzárat, támogatja azokat az elképzeléseket, hogy ne úgy oldjuk meg az esetleges demográfiai problémánkat, ahogy ezt a brüsszeli bürokraták elképzelik. Tehát ebben az esetben én nem gondolom, hogy szükség lenne egy olyan népszavazásra, ami egyébként még jogilag is aggályos, de itt nem a jogi aggályon van a hangsúly, hanem azon, hogykell-e népszavazást tartani egy ilyen egyértelmű és ilyen egyhangúlag, egyértelműen támogatott ügyben. Véleményünk szerint ez az idő most nem érkezett el.”

Valószínűleg Németh Szilárdot ma már kevésbé aggasztják a jogi aggályok.

bb_l0003-800x533

 

Dr. Vas Imre (Fidesz) szerint sincs értelme népszavazni:

“Olyan kérdésben érdemes népszavazást tartani, ahol a kormány álláspontja és a választásra jogosultak álláspontja eltér”

(igaz, ezekben a kérdésekben meg sem engedik, de ez már más tészta – a szerk.).

 

2015. NOVEMBER 23.

Országgyűlés újra lesöpri a Jobbik javaslatát. Z. Kárpát Dániel azonnali kérdést intézett Lázár Jánoshoz. Párbajuk igencsak tanulságosra sikeredett:

Z. Kárpát Dániel:

“A Jobbik alaptörvény-módosító kezdeményezését már jóval a párizsi események előtt benyújtotta. Megdöbbenéssel álltunk ugyanakkor az előtt, hogy a kormányzat és az Igazságügyi bizottság nem is vette ezt napirendjére. Végül ez a mai napon megtörtént. A mai napon viszont a bizottság nem engedett teret a Jobbik kezdeményezésének, tehát nem akarta ez a bizottsági többség közvetlen módon, egy országos népszavazáson megkérdezni a magyar embereket”.

Lázár János:

“Nem zárom ki azonban annak a lehetőségét, hogy a jogvitával párhuzamosan vagy annak a kimenetelétől függően akár népszavazás is legyen ebben a kérdésben”.

Z. Kárpát Dániel:

“(…) érthetetlen az, hogy miközben ön látszólag nyitva hagyja a kaput egy országos népszavazás előtt, és én remélem, hogy efelé mozdul el a kormányzat, a saját képviselőtársa délelőtt bizottsági ülésen azt mondta, hogy ez hosszadalmas, erre nincsen lehetőség, és takaróznak egy európai bírósági kezdeményezéssel, ami kétéves is lehet, aminek nincsen felfüggesztő hatálya addig sem.”

bb_l5689-800x533

 

A Jobbik tehát kitartóan próbálta napirenden tartani a népszavazást és vele együtt az alkotmány-módosítás kérdését tavaly ősszel, ám a kormány következetesen még napirendre sem engedte azt tűzni.

A tavaszi ülésszak megkezdődésével azonban úgy tűnik nagy változások történhettek a kormányon belül, hiszen hirtelen mégiscsak fontos lett a népszavazás intézménye, még akkor is, ha korábban “jogilag aggályos”, vagy épp “nem szükséges” volt az.

Ez év február 22-én, (tehát a Kubatov-security ténykedése és Orbán népszavazási kezdeményezése előtt) Vona Gábor újra felvetette a Jobbik javaslatát Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva:

“A Jobbiknak van egyébként javaslata a jelenlegi helyzet kezelésére, amiket akár a szerdai kormányülésükön is érdemes lehet használni. Az egyik az – ezt már korábban is próbáltuk fölvetni, de sajnos önök lesöpörték az asztalról -, hogy ha már az Alaptörvény módosítását olyan gyakran megtesszük, akkor módosítsuk a magyar Alaptörvényt úgy, hogy lehetővé váljon Magyarországon egy kvótáról tartandó népszavazás (…) Tartsunk erről egy népszavazást, teremtsük meg ehhez az alkotmányos feltételeket, és mutassuk meg azt Európának, Brüsszelnek, mindenkinek, hogy a magyar társadalom elsöprő többsége nem kér ebből a kvótából.”

Orbán hétfőn a parlamentben még csak nem is utalt a népszavazás intézményére, így vagy későbbre – a sajtótájékoztatóra – tartogatták a ” nagy bejelentést, vagy egész egyszerűen, egy hirtelen ötlettől vezérelve, egyik napról a másikra dobták be az általuk korábban következetesen elutasított népszavazást.

fotók: Béli Balázs/Alfahir.hu

forrás: Alfahír

 

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: