Vasárnap Mohácsra érkezik a Szent Jobb

Ahogy már korábban beszámoltunk róla, vasárnap egy napra Mohácsra érkezik Magyarország nemzeti ereklyéje, Szent István király mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb. Az esemény kapcsán Bognár Attila András mohácsi plébános a mohácsi csata évfordulójának mai üzenetéről, Görföl Tibor teológus pedig az ereklyetiszteletről fejtette ki gondolatait.

„A Szent Jobb érkezése ünnepi izgalommal tölt el minket, megtisztelve érezzük magunkat. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az előkészületekben rengeteg ember vesz részt, sokan szívügyüknek tartják a rendezvényt.” – mondta el Bognár Attila András.

A mohácsi plébános kifejtette gondolatait a mohácsi csata évfordulója kapcsán is:

„A mohácsi csatára való emlékezés számára új tartalmat kell találnunk, amely majd elvezet minket az 500. évfordulóhoz, 2026-hoz. A Fogadalmi templom célja szerint a mohácsi csatának állít emléket, ez a fogadalom azonban nemcsak a templom építésére vonatkozott: a fogadalmat minden évben meg kell újítanunk augusztus 29-én, s a jövőbe mutató jelként kell értelmeznünk. Meggyőződésem szerint az ünnepet meg kell tisztítani a hősi virtustól és a szomorú ízétől egyaránt; ehelyett keresztény tartalmat szeretnénk adni a megemlékezésnek. Ebben az összefüggésben helyezhető el Szent István is, mert Krisztust követte és szolgálta.”

Görföl Tibor teológus, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanára az esemény kapcsán az ereklyék tiszteletéről is beszélt:

A történelmi emlékezetben a Mohácsra érkező Szent István-ereklye, a Szent Jobb sajátos szempontból kapcsolódik össze a várossal. A történészek szerint ugyanis az addig gondosan őrzött ereklyének éppen a vesztes mohácsi csata után vész nyoma hosszú évtizedekre. Ugyanakkor a városban évszázadok óta elevenen élt az a meggyőződés, hogy Szent István felajánlotta az országát Máriának: Bosnyák Sándor, a tekintélyes néprajztudós egy mohácsi beszélgetőtársa beszámolója alapján ismerteti ezt a hagyományt. A város 1743-ban felszentelt Szent István-templomának főoltárképe szintén az ország felajánlásának eseményét ábrázolja.

Az ereklyék tisztelete már bő száz évvel a kereszténység születése után kétségbevonhatatlan ténynek számít. A vértanúk földi maradványainak tisztelete végső soron azt a meggyőződést tükrözi, hogy az ember oszthatatlan egész: a szentséget felragyogtató lélek a testet is áthatja, mégpedig kitörölhetetlenül. A vértanúk testének tisztelete később a többi szentre is átterjedt, és szervesen összefonódott az egyház liturgikus életével, hiszen a hatodik századtól szinte elképzelhetetlenek voltak a templomi oltárok ereklye nélkül. Az ereklyék “erejét” tanúsítja, hogy érintésükkel további ereklyék hozhatók létre. Az ereklyetisztelet lényege a szentség értékének elismerése, azé a szentségé, amely a legegyértelműbben és legpontosabban jeleníti meg a világban azt, akit a kereszténység Istennek nevez.”

forrás: Pécsi Egyházmegye

 

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: