A nap települése: Zengővárkony

Zengővárkony, az alig 400 lelkes falucska, Pécstől 17 kilométerre, a Zengő hegy lábánál, szelídgesztenyéssel körülölelt völgyben fekszik.

Nyugodt, csendes, békés környék, ideális a pihenni vágyóknak, valamint természeti adottságai miatt kiválóan alkalmas kirándulások, túrák kiindulópontjának is. A helyi gesztenyésben található, a mára már zarándokhellyé vált, Rockenbauer Pál síremléke.

A településen virágzik a kulturális élet, a saját hagyományőrző tánccsoportjának köszönhetően. Hűen őrzik és újraélik a régi tradíciókat, ápolják csodálatos viseletüket. Az idelátogatóknak szívesen adnak ízelítőt felbecsülhetetlen értékeikből.

Berta János faműves kiállítása, a helyi tárgyi értékeket bemutató tájház, a Szalma-Kincs-Tár, világhírű Míves Tojás Múzeum, a Bormúzeum mind itt leltek otthonra és egész évben sok érdekes programmal várják az idelátogatókat. A helyi gazdák vendég szeretete, pálinkáik, boraik zamata, a táj lenyűgöző szépsége- legyen bármilyen évszak is-csábító és egy életre magával ragadó!

SANYO DIGITAL CAMERA

Zengővárkony

A helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban láthatják az érdeklődők. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi)

A területet Szent István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az Árpád-kori oklevelek Villa Varkun, Warkun,Varkon néven említették, lakói magyar nemesi jobbágyok voltak.

Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése után németek is betelepedtek.

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

12881034

 

1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.

fulep

 

2001-ben lakosságának 2,7%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – mint Fülep Lajosét – is híven őrzik.

Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. A Tájházban működik a hagyományos kismesterségeket és a paraszti kultúrát őrző Kézművesek Baranyai Egyesülete.

Zengővárkony tánc- és dalhagyományait a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi immár több mint 30 éve nagy sikerrel. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben vált a csoport egyesületté, és 2003 óta a fiatalabb generáció vette kezébe a tánccsoport vezetését. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel és megkapta a nívó-díjat, melyre rendkívül büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, például Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú… Az országban szívesen vesznek részt a különböző fesztiválokon, hiszen nemcsak őrizni, hanem bemutatni is szeretnék a hagyományokat, csodás öltözetüket, pattogós zenéiket.

Néptánccsoport

Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a “kálomista búcsú”. A Leányvásárt csak kétévente szervezik, mert minden második évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” névvel szervezik meg az ünnepet.

 

111

Leányvásár

 

baranya.ma

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: