Lakáshitelek: Még mindig rengeteg kamatot fizetünk

A devizahitelesek megmentése csak ígéret maradt – mint oly sok minden…

Hiába estek jelentősen a hazai lakáshitelkamatok, még mindig sokkal magasabbak, mint a visegrádi országok bármelyikében. Nem is beszélve a fejlett nyugat-európai államok kamatszintjeiről.

Szabics Zsolt, a Bankmonitor szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta, számításaik azt mutatják, hogy hazánkban 8 millió forintos, 20 év futamidőre fölvett, legfeljebb öt évre rögzített kamatozású hitel után havonta valamivel több mint 57 ezer forint törlesztőrészletet kell fizetni. Ezzel szemben a visegrádi országokban ennél csaknem 20 százalékkal olcsóbban juthat hitelhez az ember: a havi átlagos törlesztő éppen csak meghaladja a 47 ezer forintot. A régió országai közül a legjobban az eurót használó szlovákok járnak, akik ugyanezt a szolgáltatást már havi 39 600 forintért is megkapják, de a cseheknek is csak havi 41 200 forintot kell fizetniük.

Szabics felhívta a figyelmet arra, hogy a visegrádi országok közül a szlovákok az euró használata miatt, a csehek pedig magasabb fejlettségük okán más kategóriában tartoznak, mint hazánk, leginkább a lengyel viszonyokkal érdemes összehasonlítani a magyarországi hitelfelvételi lehetőségeket. Ebben a tekintetben sem állunk túlságosan jól, hiszen a legészakibb visegrádi országban is csaknem hétezer forinttal fizet kevesebbet a példabeli átlagos hitelfelvevő.

Még nagyobb az eltérés, ha a hazai kamatszintet például a németországival vetjük össze: hasonló feltételek mellett egy német adósnak alig 37 ezer forintos törlesztőrészlettel kell számolnia.

 

Az okokat firtató kérdésre Szabics Zsolt elmondta, a relatív magas hazai kamatkörnyezet a 2008-as válság hatásával magyarázható. Bár a devizahitelek forintra váltását követően valamelyest csökkent azok aránya, akiknek gondjuk akad a törlesztőrészletek fizetésével, még jelenleg is igen magas ez a szint, valahol 15 százalék körül van.

A szakértő ugyan erről nem beszélt, de a problémás hitelek magas arányát az magyarázza, hogy

hiába ígérte a devizahitelesek megmentését a kormány, az nem történt meg.

A jogtalanul beszedett díjakat ugyan visszafizettették a bankokkal, a kölcsönöket pedig napi árfolyamon forintosították, azonban az adósok nyakába varrták – a forintgyengítő gazdaságpolitika miatt – az igen jelentős árfolyamveszteséget. Így ma már esélyük sincs az adósoknak arra, hogy a forint esetleges erősödésével csökkenjenek többszörösére emelkedett törlesztőrészleteik.

A hazai bankok tehát a problémás hitelek magas aránya miatt nagyobb kamatfelárral számolják a hiteleket. Vagyis attól tartva, hogy ismét gond lehet a fizetőképességgel, az összes hitelfelvevő számára megemelt kamattal biztosítják be magukat a nem fizetés esetére. Mégpedig úgy, hogy a hitelek alapjául szolgáló referenciakamatra, ami nálunk a budapesti bankközi forinthitel-kamatláb (bubor), magasabb felárat raknak rá, mint régióbeli vetélytársaik

tette hozzá, és megjegyezte: a kamatfelár nagysága azt mutatja, hogy mennyire tartják kockázatosnak a hitelnyújtást a hitelintézetek.

A Bankmonitor számításai igazolják e tendenciát. Eszerint az 5 és 10 éves államkötvények hozamából számított hazai lakáshitelkamat-felárak jelentősen meghaladják a régiós bankok számait. Amíg nálunk az 1–5 évre fixált hitelek után fizetendő kamatfelár 4,08 százalék, addig a magyar szinthez legközelebb lévő lengyel kamatfelár is csak 2,77 százalék. Ennél valamivel alacsonyabb Csehországban, ahol 2,37 százaléknyi felárat számolnak föl a bankok. A szlovákoknál még olcsóbb a hitel, hiszen ott már a nyugat-európai szintet idéző, 1,76 százalék felárról beszélhetünk. Ennél az értéknél már Németországban sem találunk sokkal kedvezőbb mutatót, ott 1,62 százalékos ez az érték.

 

 

Forrás: mno

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: