Hármas alá a magyar oktatásnak

Közepesnél is gyengébbre értékeli az oktatás minőségét a magyar lakosság – ez derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által közölt felmérésből. Az adatokat egy Palkovics László oktatási államtitkár nevével fémjelzett, a köznevelési kerekasztal munkájáról tájékoztatást adó diasorban küldték körbe az iskolaigazgatók között nemrégiben.

Ezekből kiderült: a magyar lakosság egy egytől ötig terjedő skálán (ahol az egy elégtelent, az öt kiválót jelent) a köznevelést mindössze átlagosan 2,72-ra értékelte tavaly szeptemberben. Ez egyébként javulásnak tekinthető az áprilisi mélyponthoz viszonyítva, mikor mindössze 2,42-os „osztályzat” járt a területnek. Utóbbi eredmény feltehetően nem volt független attól, hogy abban a hónapban két alkalommal is sztrájkoltak a pedagógusok.

Ennél is lesújtóbban értékelték a megkérdezettek az akkor még Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) néven ismert, azóta Klebelsberg Központtá avanzsált állami szervezet tevékenységét. Majd 54 százalékuk ugyanis csak elégtelent, illetve elégségest adott a Klik munkájára az ősz első hónapjában, míg további 24,6 százalék is csak közepest. Figyelemre méltó, hogy míg 6,4 százalék szerint végezte jól a Klik munkáját, konkrétan a megkérdezettek 0 százaléka (!) adott volna kiváló minősítést a szervezetnek, a fennmaradó 15,4 százalék pedig egyáltalán nem válaszolta meg a kérdést. A nulla százalék egyébként negatív rekordnak számít a vizsgált időszakban, mert tavaly februárban még az akkor megkérdezettek két százaléka értékelte ötösre a Klik tevékenységét. Az Emmi számai arra is rávilágítanak: a kormányzat annak ellenére adta az iskolák működtetését állami kézbe az idei évtől, hogy ezzel mindössze a megkérdezettek kevesebb mint 32 százaléka értett egyet. Mi több: úgy tűnik, a társadalom a Klik átalakításához sem fűzött nagy reményeket. Ugyanis a véleményt nyilvánítók 33 százaléka sem értett egyet azzal, hogy hatékonyabb lesz az új, 58 tankerületi központból álló struktúra.

Az Emmi adataiból az is kiderült, a lakosság több mint fele gondolta úgy augusztusban, hogy a jelenlegi oktatási rendszer túlterheli a tanárokat, túl sok követelményt állítanak eléjük. Ugyanakkor 31,5 százalék úgy gondolta, megfelelő mértékben terheltek a pedagógusok, míg a megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka viszont kevesellte a velük szembeni követelményeket. Abban viszont egyöntetűnek tűnt a társadalom véleménye, hogy „a pedagógusok után most már más közalkalmazotti csoportnál lenne szükség béremelésre”. Ezzel az állítással ugyanis a közvélemény-kutatásban részt vevők több mint 83 százaléka értett egyet, míg csak kevesebb mint 8 százalékuk tekintette elsődleges fontosságúnak a pedagógusok további bérrendezését. A tanárok béremelésének hangsúlyozása egyébként az elmúlt egy évben igen gyakran megjelent a kormányzati kommunikációban.

Orbán Viktor miniszterelnök például tavaly februárban a Kossuth rádiónak adott interjújában megköszönte a társadalomnak az „áldozatot”, amelyet a pedagógusokért hoztak, hiszen 700 milliárdot megközelítő forrásbővülést kaptak. – Sem a rendőrök, sem az ápolók nem mondták, hogy ők akarnak előbb béremelést – mondta a kormányfő akkor. De azt sem akkor, sem pedig később nem hangsúlyozta a kormányzat, azzal, hogy már nem a minimálbérből számítják ki a pedagógusi béreket, az idei évi nagymértékű minimálbér-emelés miatt csökkenhet a tanári fizetések értékállósága. Ezt egyébként a pedagógus-szakszervezetek szóvá is tették.

Azzal az oktatási rendszert érő kritikák között gyakran szereplő állítással, amely szerint „ma az iskolák túlterhelik a gyerekeket”, a felmérésben részt vevők 72,5 százaléka értett egyet augusztusban, míg 16 százalék szerint megfelelő mértékűek a követelmények, kevesebb mint 8 százalék szerint pedig nem elég komolyak.

Az oktatásért felelős tárca vizsgálata arról is kérdezett, hogy inkább a diákok képességeit, készségeit kellene-e fejleszteni, vagy inkább a műveltségüket, tudásanyagukat. Az eredmények szerint a kompetenciafejlesztés jelent meg elsődleges társadalmi igényként, az emberek kétharmada tartotta prioritásnak. Emellett közel 91 százalék vélte úgy, hogy gyakorlatiasabbnak kellene lennie a magyar közoktatásnak. Az Emmi kérdései kitértek arra is, hogy szükség lenne-e a középfokú szakképzés erősítésére. A válaszadók közel 60 százaléka ezzel kapcsolatban egyetértett azzal az állítással, hogy túl sokan járnak gimnáziumba Magyarországon, ezért inkább a szakközépiskolákra (amelyeket 2016 szeptemberétől szakgimnáziumokra nevezett át a kormányzat) kellene helyezni a hangsúlyt.

Bár az utóbbi egy évben a közvélemény főleg a köznevelés problémáival foglalkozott, a felsőoktatás megítélése sem tekinthető kifejezetten pozitívnak: a 2016 júniusában tapasztalt 3,06-os megítélés szeptemberre visszaesett 2,91-ra.

 

 

Forrás: mno

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: