Vörösiszapper: Az ügyész az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte

 

A Veszprémi Törvényszéken tavaly januárban hozott elsőfokú ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész a vörösiszapper másodfokú tárgyalásának első tárgyalási napján. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán védője azt kérte a táblabíróságtól, hogy hagyja helyben az elsőfokú ítéletet.

A Győri Ítélőtábla zsúfolásig megtelt nagytermében a hallgatóság soraiban ott ült Bakonyi Árpád, a Mal Zrt. egyik tulajdonosa, az elsőrendű vádlott apja, valamint Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője is.

A vádlottak és az ügyész a tárgyaláson

 

Fejes Péter főügyész perbeszédében rámutatott: a vádlottak a felelősek azért, hogy 2010. október 4-én a Mal Zrt. ajkai telephelyén átszakadt a X. számú tározó fala, és onnan 1 millió 755 ezer köbméternyi erősen maró hatású, lúgos zagy ömlött ki. A vörös áradat közvetlenül nyolc ember életét oltotta ki (ketten később, a kórházban vesztették életüket), 227 ember megsérült, 457 személy ingó és ingatlan vagyona semmisült meg, önkormányzati, állami, gazdasági társaságok tulajdonában lévő tulajdonban keletkezett kár, továbbá a MÁV közlekedését is veszélyeztette a katasztrófa.

Fejes Péter felidézte: a gátszakadás 12 óra 14 perc körül következett be, 4 percen belül a vállalat vezetése egymástól telefonon értesült a tragédiáról. Közel félóráig mégsem hívták fel a környezetvédelmi felügyelőséget, a MÁV-ot, míg a lakosságot, az önkormányzatokat, a mentőket, a rendőrséget, a tűzoltókat egyáltalán nem értesítették. Pedig a nyolcadrendű vádlott, L. László vádlott azt mondta a telefonba a többieknek:

„Olyan katasztrófa történt, amire nem volt még példa Magyarországon”.

Eközben egyikük sem mulasztotta el, hogy felmásszon a gátra, és személyesen, egyfajta katasztrófaturistaként a helyszínen tekintse meg az átszakadt gáttestet. Eközben hét perc alatt elérte a hatalmas áradat a közeli Kolontár községet. Látható: ha időben értesítették volna a lakosságot, emberéleteket menthettek volna meg, illetve csökkenthették volna a bekövetkezett kár nagyságát.

 

Mulasztások

Ugyan – amint azt az elsőfokú bíróság is megállapította – tervezési, kivitelezési, ellenőrzési hibák történtek már a X. számú kazetta tervezése során, ez a vádlottak többségét nem menti fel működtetési, ellenőrzési hiányosságaik alól, mert ha azoknak eleget tettek volna, a katasztrófa nem, vagy nem ilyen következményekkel következett volna be. Többen nem értesítették időben a rendőrséget, a mentőket, a tűzoltókat, a környezetvédelmi és vízügyi hatóságot, az önkormányzatokat.

Mulasztásaik között említhető továbbá, hogy a vállalat katasztrófaelhárítási terve nem a valós nagyságrendekhez készült; felismerték a gátszakadás lehetőségét, de az ellen nem tettek semmi, nem törődtek a szivárgásokkal, az északi fal süllyedésének okával, majd magasabbra emelték ezen a ponton a gátfalat a korábbinál. Nem foglalkoztak a betöltési pont és az északi fal között fennálló vízszinteltérés okával, nem kísérték figyelemmel a csurgalékvíz mennyiségét.

Pedig – amint az később odavezényelt tűzoltók tanúvallomásából kiderült – W. Ferenc tizenharmad-rendű vádlott a katasztrófa után, a tűzoltókkal folytatott beszélgetése során azt mondta: a Malnál tisztában voltak azzal, hogy át fog szakadni a gát a túltöltöttség miatt, erre szerinte 4-6 hónapon belül sor került volna.

A közveszélyokozás büntetőjogi felelősség, elvárható lett volna a vádlottaktól, folytatta Fejes Péter, hogy beavatkozzanak a folyamatokba, mégis elmaradt részükről a jó karbantartási kötelezettség betartása, azon belül is a geodéziai felmérések, a monitoring, továbbá nem dolgoztak ki hatékony védelmi intézkedéseket. – Ha beavatkoztak volna, okozhatták volna a bekövetkezett eredmény elmaradását – mutatott rá az ügyész. Hangsúlyozta: volt tapasztalatuk bőven, hiszen előtte az I–IX. számú kazetták feltöltése során elegendő tudást halmoztak fel. Tudták, hogy az iszapot csak egy bizonyos mennyiségű víz fedheti, mert a salakpernyéből készült kazettafal a lúgos vízzel érintkezve reakcióba lép, ami a gáttest állékonyságát csökkenti.

A kazetta nem víz-, hanem iszaptározó, így tehát a kazettafal vízterhelése volt a legfontosabb oka a katasztrófa bekövetkeztének. Ha ugyanis kevesebb víz fedi az iszapot, elmaradhatott volna a gáttörés, vagy ha mégis bekövetkezik, a kiömlő sűrű zagy el sem érte volna a lakott területeket. Ám iszapos lúg volt a kazettában lúgos iszap helyett.

A másodfokú tárgyalás bírái a Győri Ítélőtáblán

 

Vörös foltok és a pikírt stílus

Megelőzhető lett volna a tragédia, ha a tragédiát megelőzően hónapokkal megjelent vörös foltokat helyén kezelik. Megerősíthették volna a gátfalat, fokozhatták volna a monitoring-tevékenységet, áttérhettek volna a száraztechnológiára (ahogy a tragédia után ezt meg is tették), átmenetileg felfüggeszthették volna a X. kazetta használatát, gátrendszert építhettek volna.

Az elsőfokú tárgyalás során a Veszprémi Törvényszék bírája, Szabó Györgyi rendszeresen pikírt stílusban minősítette az ügyészt, még az ítélet indoklásában is egymást érték a maró megjegyzései. Fejes Péternek ezúttal lehetősége nyílt az elégtételre, ám tartózkodott a csipkelődő megjegyzésektől, ugyanakkor az első fokon eljáró bíróság munkáját számos ponton illette kritikával.

Ezek közé sorolta, hogy Szabó Györgyi szerinte felesleges zavart okozott a szakértők kirendelése körében. Irreálisan rövid időt (5 nap) adott olykor száz oldalnál is hosszabb tanulmány szakértői véleményezésére (rendbírság terhe mellett), máskor a szakértői vélemény megalkotására indokolatlanul rövid időt szabott, majd fél évvel később tért arra vissza.

Máskor a szakértőknek felkért szakemberek néha komolytalan megállapításokat tettek, mint Lakatos Gyula, aki – az ügyész szavai szerint –, „szakértői szösszenetet” tett. Rajta kívül Raisz Iván szakértőként alkalmazását is kifogásolta az ügyész, s nemcsak azért, mert a két szakember „citált” szakvéleményei hiányosak, önmaguknak ellentmondóak, olykor kompetenciahiányosak voltak, hanem azért is, mert Raisz keretszerződést kötött a Mal Zrt.-vel, így értelemszerűen nem volt tőle várható az elfogulatlan szakvélemény alkotása. Pedig az elfogult szakértő a bizonyítás törvényessége és pártatlansága miatt sem alkalmazható, vélekedett az ügyész.

Bánáti János, az elsőrendű vádlott védője


Felülvizsgálható-e az elsőfokú ítélet?

Szabó Györgyi az ügyész szerint a tanúk meghallgatása során több esetben hosszas kérdésfeltevés után nem várta meg a tanúk válaszának végét, vagy indokolatlanul belekérdezett mondandójukba. Ugyanakkor a majd kétszáz tanú közül kettőt, akik a Mal mellett tanúskodtak, a bírónő megdicsért. A bíróság pártatlanságát erodálja, ha a Mal mellett tanúskodókat dicsér, vélte az ügyész.

Fejes Péter arra is kitért: a vádlottak szakszerűen érveltek, céltudatosan védekeztek, mindez arra is rávilágított, hogy mélységében ismerték szakmájukat, illetve tisztában voltak mulasztásaik következményével. Nemcsak a vád, hanem a nyomozás bármilyen ellenük elhangzó vallomása vagy véleménye ellen mindig egységesen léptek fel.

Az ügyész szerint a bírósági indoklás sem felelt meg a törvényességi szempontoknak, az indoklási kötelezettség súlyosan sérült. A fellebbviteli ügyészség sokat tépelődött azon, felülvizsgálható-e az elsőfokú ítélet a másodfokú eljárásban, ám úgy vélte: a ki nem küszöbölhető megalapozatlanság miatt csak új elsőfokú eljárásra van lehetőség az érdemi felülbírálatához. Mivel a Veszprémi Törvényszék büntető kollégiuma az elsőfokú bírósági ítélethirdetés után sajtótájékoztatót tartott az ítéletet védendő, majd helyreigazítást és közleményt tett közzé honlapján, Fejes Péter indítványozta a Veszprémi Törvényszék esetleges új elsőfokú eljárásból való kizárását, szerinte a bíróság bármely bírájának eljárása esetén sérülne a részrehajlás alóli mentesség.

Végezetül kitért arra, hogy a védelem behozta a politikát a tárgyalóterembe, noha az ügyészséget nem terheli felelősség Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatai miatt, aki azt mondta a katasztrófa után, hogy a felelősöket meg kell büntetni. Mert ha terhelné – mondta Fejes Péter –, akkor a védelmet ugyanúgy terheli azért, amiért egy, a Magyar Tudományos Akadémia által a közelmúltban szervezett szimpóziumon tapasztalt jogász szakemberek álltak ki az elsőfokú ítélet mellett. Nyilván ez is, az is képtelenség – tette hozzá Fejes Péter.

Az ügyész többórás perbeszédét Pál apostol Timóteusnak írt második levelének egy idézetével zárta:

„A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam”.

Bánáti János, az elsőrendű vádlott Bakonyi Zoltán, a cég vezérigazgatójának védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte az ítélőtáblától. Még akkor is, ha – mint fogalmazott – a magyar társadalom értetlenül áll a Veszprémi Törvényszék ítélete előtt, mert az az ügyvéd szerint korrekt volt. Visszautasította Fejes Péter megállapítását, és azt mondta: a védők nem hozták be a politikát a terembe, legfeljebb arra hívták fel a figyelmet, milyen módon próbálta a politika az igazságszolgáltatást befolyásolni.

 

 

Forrás: mno

 

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: