OLAF-jelentés: Szanyi szerint a szocialisták nyugodtan alhatnak

A Kapitány az OLAF-jelentést csak afféle “fércműnek” tartja

 

Nem hogy szocialista politikust, egyetlen politikai felelőst sem nevez meg a nyilvánosságra hozott OLAF-jelentés – mondta a Népszava Online-nak Szanyi Tibor. Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője állítása szerint alaposan tanulmányozta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pénteken nyilvánosságra hozott, a 4-es metró, nagy részben uniós forrásból megvalósult beruházásáról szóló jelentést.

Szanyi szerint a négy magyar vizsgálóbiztos által jegyzett dokumentumtól

“a szocialista politikusok és szavazóik biztosan nyugodtan alhatnak”,

de más, adott esetben fideszes, vagy épp mai politikai párthoz nem kötődő, vélelmezhetően nagyon is súlyos felelősséggel bíró cégvezetők és jogászok sem ettől kell megijedjenek – sajnos -, ez ugyanis “csak egy fércmű”, felületes, hanyag munka, valódi következményekre pedig ennek alapján nem lehet számítani.

Szanyi szerint az EP-ben nincsenek ahhoz hozzászokva, hogy az OLAF által vizsgált és lezárt ügyekben is felületes megállapítások és következtetések szülessenek, ez a testület 2008 és 2015 között 22 ügyet zárt le, és ennyi esetben tett ajánlást a magyar hatóságoknak, mindegyik jelentésében sokkal pontosabb és konkrétabb megállapításokat tettek, mint a 4-es metróberuházás esetében. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – az OLAF még csak utalást sem tesz arra, hogy mekkora összegű büntetést kellene kiróni Magyarországra, a kormány manipulálja a jelentésben foglalt, s vélelmezett visszaélések nyomán felmerülő kárt. Míg ugyanis a Siemens és az Alstom esetében – utóbbit az OLAF meg sem kérdezte az ügyben (!) – a német és brit kormányok foggal-körömmel védik vállalataikat és piaci érdekeiket, a magyar kormány, a Fidesszel és Tarlós István főpolgármesterrel kiegészülve kizárólag belpolitikai provokációra használja az ügyet.

“A napnál világosabb, hogy itt magyar büntetőeljárásokat zavartak meg ezzel a kampánnyal, s a nemzeti hatóságok munkáját akadályozza a kormányoldal, miközben az OLAF a rendes uniós eljárásrendnek megfelelően még csak utalást sem tesz arra, hogy meg kellene büntetni Magyarországot”

fogalmazott Szanyi, aki szerint a főpolgármesternek és a kabinetnek most éppen az lenne a kötelessége, hogy a várható büntetés mértékét csökkentse, arról alkudozzon a megfelelő uniós szervekkel.

Pénteken közzétették a kormány.hu-n az Európai Csalás Ellenes HIvatal (OLAF) teljes, angol nyelvű jelentését a négyes metróberuházás körüli visszaélésekről. A jelentés egyes részletei korábban már megjelentek a Figyelőben, így már tudni lehetett, hogy az összességében 452 milliárdba került négyes metróból 167 milliárd forint sorsa dőlt el minimum kétséges módon. Két nagy szerződő fél, a Siemens és az Alstom esetében konkrét, korrupcióra utaló jeleket is talált az OLAF.

A jelentésben egyetlen, kétséges kifizetésben részesült személyt nevesítenek, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, akinek az AssistConsult nevű cége 2002 óta folyamatos kapcsolatban állt a négyes metróhoz később metrókocsikat leszállító Astommal. Az OLAF szerint az Alstom régóta, folyamatosan kapcsolatban állt két magyar tanácsadó céggel, mindkettő havi díjazást kapott a francia cégtől azért, hogy az itteni közbeszerzéseken segítse az Alstom sikerét. Ebből az egyik volt az AssistConsult. Amikor 2005-ben kiírták a metrókocsi-tendert, utána a Alstom külön szerződést kötött az AssistConsulttal kifejezetten arra, hogy segítsen nekik a tendert megnyerni. Az OLAF szerint a metróbeszerzéshez kötődően 2007 és 2008 között több alkalommal, összesen 600 ezer eurót kapott a volt miniszterelnök cége.

Egyelőre rejtély, hogy melyik volt a másik, Medgyessy cégénél jóval többet, 1,25 millió eurót kapó ismeretlen magyar tanácsadó cég. A vállalkozás 2007 februárjában kötött külön szerződést az Alstommal a cég “képviseletére” a metrótenderen, majd, miután az Alstom megkapta a munkát a metrókocsik leszállítására, a cégtől 1,25 millió euró érkezett a magyar tanácsadócég bankszámlájára. Mivel az ügyben jelenleg a brit hatóságok és a magyar rendőrség is nyomoz, erre hivatkozva a cég nevét az OLAF nem tette közzé.

Az OLAF másik, közvetlen korrupciógyanút felvető ügye a metró áramellátását kiépítő Siemes esete. Az OLAF szerint a Siemens anyacége, illetve az itteni leányvállalata számos tanácsadói szerződést kötött a metróprojekthez kapcsolódón magyar közhivatalnokokkal. Az OLAF jelentése négy olyan tanácsadói céget sorol fel, amelynek tulajdonosai részint a MÁV Start, a MÁV Zrt. vezetői, illetve a metróberuházást lebonyolító Eurometro Kft. körül játszottak meghatározó szerepet.

Jóllehet az OLAF-jelentés hangsúlyozza, hogy nem tárt fel korrupciós összefüggést, mégis a Média Magnet Kft.-t is a javadalmazottak között említi, olyan összefüggésben, hogy a médiacég az akkori kormányzó párthoz kötődött. A OLAF jelentésében utalnak rá, hogy a cég mögött lapunk tulajdonosa, Puch Lászlót állhatott. A Média Magnet Kft. tulajdonosai érdeklődésünkre külön hangsúlyozták a Népszavának, hogy Puch László soha nem volt a Média Magnet tulajdonosa. Ugyancsak fontosnak tartották kiemelni, hogy cégük soha nem vett részt semmilyen pártpolitikai kampányban és nem tudtak illetve nem tudnak a négyes metró megvalósításának folyamatáról sem.

Az OLAF-jelentésből kiderül, hogy a nagyberuházás nagyjából 100 szerződéséből több tucatnál állapított meg valamilyen problémát a hivatal. A leggyakrabban a cégekhez kötődő, szabálytalan közbeszerzések szúrtak szemet az OLAF-nak, de jellemző probléma volt az összeférhetetlenség. A nagyberuházásban részt vevő cégek gyakran éppen a megrendelőkhöz, az Eurometro Kft.-hez kötődő alvállalkozói céget választottak, más szóval ilyenkor a beruházást felügyelő cég voltaképpen saját vezetőinek a munkáját szemlézhette.

A jelentésből egyértelműen körvonalazódni látszik, hogy a hazai hatóságok már régóta tisztában voltak azzal, hogy a nagyberuházás körül rendszerszintű szabálytalanságok, korrupciógyanús összeférhetetlenségek voltak. Így 2008-ban a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) belső vizsgálata már súlyos problémákat tárt fel 11 szerződésnél, amelyeket ezután ki is vontak az uniós finanszírozású körből. 2010-ben a KEHI további 38 szerződést nézetett át és abból 19 akadt fenn a rostán, de ugyanígy 2010-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is rendszerszintű problémákat tárt fel.

Kérdéses, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pontosan milyen ügyekre gondolt, amikor február elején az OLAF-jelentés alapján közölte, hogy a négyes metrónál történt visszaélések kapcsán a Miniszterelnökség megteszi a feljelentését. Az OLAF jelentéséből kiderül, hogy a magyar hatóságok eddig is pontosan ismerhették ezeket az eseteket, jó részükben már lezárták a vizsgálatot, az Alstom-ügyben pedig most is tart a nyomozás. AZ OLAF jelentéséből kiderül, hogy a Siemens körüli “fura” tanácsadói szerződéseket korábban maga a Siemens anyavállalata tárta fel egy külsős ügyvédi iroda bevonásával. Az OLAF szerint a Siemens-dosszié Magyarországra vonatkozó részét ezután továbbították a magyar ügyészségnek. Az OLAF jelentése szerint a külsős cégnek korábban nyilatkozó tanúk a magyar ügyészségnek már nem erősítették meg az állításaikat, így ebben az ügyben 2013-ban Magyarországon lezárult a vizsgálat.

Azonban más ügyekben sem sikerült bizonyítani a korrupciót.

 

 

 

Forrás: NSZO

Ajánlat

Töltse ki Ön is!

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: